A PÁKÉI REFORMÁTUS TEMPLOM ÚRASZTALA 1781-BŐL
A Háromszék Orbai székében elhelyezkedő Páké falu – amint azt az Adorjáni Zoltán lelkipásztor által írt Domus Historia is kiemeli – a reformáció után száz évvel, 1620-ban már református hitre tért.[1] Első templomáról az 1839-ben írt toronygombirat így emlékezik meg:
„Templomunk épült volt Hösöktől oly régen,
Hogy a tudva van tsak a Csillagos égenn!
Kő várunk a melly azt körül keritette,
Templomunk őrizte s meg ékesitette,
Épült ezerhétszáz hetven Esztendőbe
S meg ujjult általunk a mult evidőben.”[2] »
A templomépület, amely az 1781-es díszes úrasztalát rejtette valamikor, egy rajta lévő újabb márványtábla adatai szerint 1560-ban épült, ez az adat azonban hiteles írott forrásokkal nem dokumentálható. Az 1740-es évek végén a templom majdnem teljesen újraépülhetett, erre utal az a tény, hogy az 1746-os egyházlátogatáson a „ruinában lévő templom reparatiojára” adtak pénzt a vizitátorok,[3] 1749-ben viszont már „a meg epittett szep templomban rendetlen magok viselések”-et kifogásolta a vizitációs jegyzőkönyv.[4] E régi templomépületet az 1977-es földrengés romba döntötte, így az egyházközség a régi várfal oltalmában 1978-ban emelte fel új templomát.
A pákéi református templom napjainkban
Szőcsné Gazda Enikő felvétele, 2012
A templombelső keleti része
Szőcsné Gazda Enikő felvétele, 2012
A régi templom méreteit egy román nyelvű leírásból ismerjük (23 m hosszú, 13 m széles, 11 m magas volt, 20 m magas a torony)[5] és fénykép is maradt ránk az épületről. [6]
Régi fénykép a pákéi református templomról
Forrás: A pákéi Református Egyházközség Historia Domus-a
A felvétel készítője és a készítés ideje ismeretlen
Digitális másolat
Az úrasztala templombeli történetére nem találtunk egyetlen adatot sem. Az egyházközség régi leltárai, jegyzőkönyvei nem maradtak fenn, bizonyára az 1811-es tűzben semmisültek meg, amikor a parókiaépület porrá égett. Ekkor semmisültek meg a régi úrasztali terítők is.[7]
Az úrasztalát Csereyné Zathureczky Emilia, a Székely Nemzeti Múzeum alapítónője 1886 november 1-én hozta be a múzeumba, a pákéi egyházközség adományaként. A pákéi egyházközség prezsbiteri jegyzőkönyveiben az adományozás nem került feljegyzésre. Az egyházközség papja ekkor Jancsó Elek volt, az ő nevéhez köthető a parókia építése és a templom berendezési tárgyainak átcserélése is. Valószínű, hogy a régi úrasztalát újjal cserélte ki az egyházközség, így kerülhetett a funkcióját vesztett elem a Csereyné Zathureczky Emilia birtokába.
[1] Pákéi református egyházközség levéltára. Historia Domus, 1. oldal
[2] Pákéi református egyházközség levéltára. Toronygombirat Baló János pap fogalmazásában 1839-ből, 3. oldal
[3] CSÁKI Árpád – SZŐCSNÉ GAZDA Enikő: Az Orbai Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei I. T3 Kiadó: Sepsiszentgyörgy 2001:278.
[4]CSÁKI Árpád – SZŐCSNÉ GAZDA Enikő: Az Orbai Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei I. T3 Kiadó: Sepsiszentgyörgy 2001:306.
[5] Pákéi református egyházközség levéltára. Historia Domus.
[6] A régi fényképet a Historia Domus-ból fotóztuk ki.
[7] Kovásznai egyházközség levéltára, Orbaiszéki vizitációs jegyzőkönyvek, II/6, 252. oldal